BUCSAA Sárrét legszebb virága
Náddal, sással, s természetesen vízzel borított vidék volt Bucsapuszta az 1700-as években. Csak néhány kiemelkedő szigeten lehetett megtelepedni. Mivel az állattartás nagy legelőterületet igényelt, így minden erre alkalmas területet meg kellett találni és teljes egészében kihasználni. Az állattartók nem tudták mindig úsztatással eljuttatni barmaikat ezekre a helyekre, így szükség volt utak, hidak létesítésére. Nem kell olyan kiépített útra gondolni, amelyen járművek – abban az időben szekerek – is tudtak volna közlekedni. Elegendő volt gázlókat, magasabb, hordalékosabb területet keresni, amelyiken meg lehetett közelíteni a többi szigetet is.
Egyes helyeken a víz mélysége viszont megkövetelte, hogy egyszerű hidat építsenek. Ezek is fából lettek kialakítva, melyeket az ingoványos, mocsaras alapba döngölt rönkökre rögzítettek. Az alábbi térképen jól látható a szigeteket összekötő útvonal s az a nem is kevés híd, átkelőhely, amelyen meg lehetett közelíteni Bucsát Füzesgyarmat felől.
